Mira XV 2/2

Az egész osztály kigúvadó szemekkel bámult minket. Főleg engem… Hát igen, az a csaj , aki felolvasztotta a Wyclif-család jeges szívét. Őszintén örölök ennek, csak az bánt, hogy becsapom őket. Majd talán egyszer elmondom nekik a titkomat.
Mióta itt vagyok, sikerült sok mindenkivel megbarátkoznom… Alyssa, Flora és Peter már olyanok nekem, mint Thia, Lini és Mike.
A Wyclifek közül Pennyt, Lennat, Christ és Taylort ismerem jobban, Kevin-t még nem igazán. És ha minden igaz akkor az anyukájukkal ma fogok találkozni, és majd valamikor az apukájukkal is.
A lányok alig figyeltek órán, folyton arról faggattak, hogy milyen ruhát szeretnék, így nem tudtam kellőképp az anyagra figyelni. Mindenesetre a lányok kérdésére az álomombeli ruha jutott az eszembe, csakhogy azt megvarrni, túl sokáig tartana és amúgy is… Inkább veszek valami hasonlóan szépet.
Közben már feltűnt számomra, hogy már el is döntöttem, hogy menni akarok a bálba.
Matek végén a terem előtt Chris már várt ránk.
- Na, túlélted a lányokat? - kuncogta.
- Mondhatjuk… Egész kedvet kaptam ehhez a bálozáshoz…
- Tudtam, hogy sikerül meggyöznünk! - kiáltotta örömittasan Lenna.
- Megyünk tesire? - kérdezte Penny.
- Én nem megyek… - A lányok kérdő tekintetére folytattam: - Majd délután elmesélem, miért.
Ők csak bólintottak, majd elköszöntek és elindultak a tesi öltöző felé.
- Gyere velem! - fogta meg Chris a kezem és elkezdett maga után húzni.
- Hova megyünk?
- A könyvtárra gondoltam, ott könyebb lesz… De mehetünk máshova is …
- Nem! Ott jó lesz… Legalább jobban tudok majd ott összpontosítani… - motyogtam.
Az olasz tanulását a legelejétől kezdtük és viszonylag felfogtam az alapokat.
Utána pedig jött az ebédszünet. A menza előtt már Flo és Aly vártak rám, és mikor meglátták mellettem Christ, szó szerint leesett az álluk.
- Majd olaszon találkozunk! - köszönt el Chris és elindult a testvéreihez.
- Ez meg mi volt? Jártok? – kérdezte teljesen egyszerre Flo és Aly. A közben megérkező Peter csak mosolyogott rajtuk, velem együtt.
- Dehogy! Csak barátok vagyunk és együtt járunk olaszra. És mivel nekem nem megy, ő korrepetál.
- Persze... Ezért találkozol az egész családdal suli után - somolygott Aly.
- Hm?
- Jaj, Sonny, elindult már a pletyka. Mi is volt ma matekon? - kérdezte Flo.
- Ja, hogy az!... Menjünk enni és elmondom.
Vettem magamnak egy szendvicset, majd mikor leültem az asztalhoz, két kiváncsi szempár várt rám. Nevetve kezdtem bele a sztoriba.