Mira XV 1/2

- Nekem lyukas az ötödik órám. Akarod, hogy segítsek akkor?... Meg máskor is… Szóval korrepetáljalak? - kérdezte egy kicsit zavartan.
- Ó… Ez igazán kedves tőled, de nem kell magadat miattam fárasztanod! - feleltem, és éreztem, hogy újra bizsereg az arcom…
- Nem fáradtság - mosolyodott el, hozzáteszem szédítően.
- Akkor szívesen elfogadom a segítségedet!
Közben megérkeztünk a matekterem elé.
- Én most megyek… Beszélnem kell Penny-vel - szólalt meg.
- Nekem meg mennem kell be matekra - mosolyodtam el.
- A lányokkal van matekod? - lepődött meg.
Csak mosolyogva bólintottam és beléptem a terembe. Lenna rögtön felém kezdett repülni, míg Chris őt kikerülve elindult Penny-hez.
- Akkor ötödik órában Ly! - mondta még oda nekem.
- A Sonny-t jobban szeretem - szólaltam meg váratlanul. Inkább ez, mint a Ly! Brrr!
- Akkor Sonny - mosolyogott megint rám, a szeme pedig egy pillanatra ezüstösen csillant. Gyönyörű volt, mégis furcsa.
- Lyson! - kiáltotta Lenna mellőlem.
- Figyelj Lenna! Te is hívj nyugodtan Sonny-nak! - kértem. Jobb, ha elterjesztem ezt a becenevet.
- Oké, Sonny!
- És mit szeretnél?
- Nem jönnél el velem vásárolni?
- Nem szeretek vásárolni… - grimaszoltam.
- Légyszi… Jó lesz! - nézett rám nagy boci szemekkel.
- De nekem dolgoznom kell - próbáltam az utolsó mentsváram.
- Szerintem elvihetitek Yasmine-t is! Meg Dorinda úgyis elengedne! - szólt közbe Chris. Az oldalán Penny állt.
- Ezt hogy érted? - kérdezte tőle Penny.
- Sonny Yasmine másik nevelője - mosolygott a két lányra, majd végül rám. Megint elpirultam, pláne mikor a két lány megdöbbent szempárjával találkoztam.
- Ez szuper! Akkor hívjuk anyut is! - lelkesedett be Lenna. - Penny ugye te is jössz?
- Aha, kéne egy ruha a bálra.
- Bál lesz?! - ijedtem meg.
- Igen! - kezdett el Lenna tapsikolni. - Természetesen te is jössz, ugye?
- Nem hiszem - fanyalogtam. - Se ruhám, se párom, és még táncolni se tudok… - "És amúgy se szeretek ilyen helyekre járni." - tettem hozzá gondolatban.
- Ruhád akkor majd most lesz! - vágta rá Lenna.
- És ha akarod, akkor segítek meg tanulni táncolni… - szólalt meg Penny, talán egy kicsit bátortalanul. Egy kicsit meglepettem nézhettem rá, mert folytatta. - Tudom, goromba voltam, de, csak azért mert azt hittem, hogy el akarod csábítani Taylor-t!
- Eszembe se jutott! - vágtam rá. - Amúgy, köszi, a segítséget, de nem hiszem, hogy elmennék…
- A bál egy hónap múlva lesz! Nehogy azt hidd, hogy feladjuk! - mosolygott rám Lenna egy kicsit ijesztően, mégis tele barátsággal. Azt hiszem, nem fogom megúszni a bált…
- Hátha lesz addigra párod is! - lelkesedett be Penny is és elég érdekes módon méregette Christiant.
- Jól van… Jól van… Majd meglátjuk! Szia, Chris!
- Hm? - nézett rám az említett kérdőn, de két lány is furcsán nézett, s erre muszáj voltam elnevetni magam.
- Kezdődik az óra!
Erre mindhárman az órára kapták a tekintetük, majd vissza.
- Szia, Chris! - köszönt a két lány is.
- Sziasztok! - köszönt el és kiment. Szememmel végigkövettem mozdulatait.
- Nem ülsz mellénk? - pattogott már mellettem újra Lenna.
- Ha nem gond…
- Na, gyere! - kezdett el a terem vége felé húzni Penny és Lenna egyszerre.